A jezsuita rend feloszlatásának 250. és Pray György jezsuita történész születésének 300. évfordulója tiszteletére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Történettudományi Intézet és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya közös szervezésében kétnapos konferenciát tartottak Budapesten.
Október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén a pasaréti ferences kolostor szerzetesei Pannonhalmára látogattak. A kirándulás keretében megtekintették a főapátságot, annak könyvtárát és levéltárát, kötetlen beszélgetésen vettek részt és együtt zsolozsmáztak a bencés közösséggel. Programjukat pincelátogatás zárta.
2023. szeptember 28-án tizedik alkalommal rendezetek egyházmegye-történeti konferenciát a Veszprémi Érseki Főiskolán. Az elhangzott előadások ezúttal a Veszprémi püspökség 1850 és 1917 közötti történetét járták körbe. Az esemény az idén Veszprémben megrendezett Katolikus Társadalmi Napok programsorozat keretében valósult meg.
I. Bartholomaiosz pátriárka a Pannonhalmi Főapátság meghívására szeptember 20-án hatnapos látogatásra hazánkba érkezett. Látogatásának középpontjában kifejezetten az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése állt. Ő tartotta a „Keresd a békét, és járj utána!” mottóval Pannonhalmán, szeptember 22-én megrendezett nemzetközi ökumenikus konferencia főelőadását.
A kora újkori magyar nemesi emigrációt vizsgáló kutatócsoport nemzetközi konferenciája szeptember 21-én lesz az ELTE BTK Múzeum körúti campusán. A kutatócsoport a Magyar Királyságból az Erdélyi Fejedelemségbe, Lengyelországba, Franciaországba irányuló migráció jellegzetességeit és okait kutatja, emellett a fejedelemségből elsősorban Bécsbe, lengyel, oszmán és román területek felé történő migrációs folyamatokat, ezek anyagi, társadalmi és politikai körülményeit vizsgálja.
A nyár folyamán az NKA támogatásával térképtárunk két kéziratos térképe újult meg. Az egyik 1799-ben készült, a felvidéki füssi erdőről, illetve a Duna két szigetéről, a Változó- és Merítő-szigetről. A másik térkép 1822-es, a bakonybéli apátság erdeit és legelőit ábrázolja. A restaurálást az Ars Alba Bt. végezte, Szentendrén.
A Győri Bortörténelmi Napok keretében a Mathias Corvinus Collegium augusztus 25-én szakmai beszélgetéseket szervezett a Káptalandombon.
Szent István monogramját, azaz a nevét és titulusát rejtő grafikus jelet minden iskolázott magyar ember ismeri. A monogramot látva az idősebb nemzedékek szeme előtt biztosan a Szörényi-Bródy-féle rockopera lemezborítója jelenik meg elsőnek. Azt azonban már biztosan kevesebben tudják, hogy a király monogramját a pannonhalmi kiváltságlevél őrizte meg számunkra. A legkorábbi magyarországi latin nyelvű oklevél ugyanis Szent István egyetlen, eredeti formában fennmaradt oklevele.
Bakonybélben a nyár első felében folytatódott a tavaly megkezdett régészeti ásatás. A Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa által vezetett feltárás legfontosabb eredménye, hogy először sikerült egyértelműen azonosítani és értelmezni a középkori monostor helyét és maradványait. Az egykori kerengő a mai monostorépülettől délre került elő.
Szent István a pannonhalmi kiváltságlevélben Szent Benedek itáliai apátságának, Montecassinónak szabadságát adományozta az első magyar monostornak. Ennek következtében az elmúlt ezer évben sokrétű kapcsolat alakult ki a két szerzetesközösség között, amelynek két fontos dokumentuma egy 1180-ban és egy 1212-ben kiállított oklevél. Az első, Péter cassinói apát okirata megörökítette Similis pannonhalmi apát egyik szerzetesének itáliai útját. Először Rómában járt, hogy ott III. Sándor pápa kiváltságlevelet állítson ki az itáliai és a magyar apátság jogközösségével kapcsolatban.
