Szöveggyűjtemény (magyar fordítások)
I/89. oklevél
1226. (?)
A király megbízásából a nádor a pannonhalmi apátság népeinek panaszát megvizsgálta, s a régi törvények és Szent Istvántól megszabott kötelességeik felől kihallgatván a feleket, a későbbi, bár régen szokásos követeléseket törli, az eredeti köteles szolgáltatásokat pedig megerősíti.
Miklós, Isten kegyelméből nádor és Sopron (megye) ispánja, mindenkinek, aki ezt az írást olvasni fogja, üdvöt és minden jót. Mindenkinek mind a most élőknek, mind pedig a jövendőbelieknek a tudomására kívánjuk hozni, hogy midőn a pannoniai Szent Márton egyház népei András király úrnak - könnyeket hullatva - elpanaszolták, hogy időről-időre újabb és újabb jogtalan szolgáltatásokkal és szolgálatokkal terhelték őket, jónak látta, hogy panaszuk okát kivizsgálás és a perrendtartás szerint való végleges eldöntés végett ránk bízza. Így tehát, miután egyfelől a már megnevezett összes népeket, másfelől pedig az említett káptalant és a jobbágyokat magunk elé állítottuk, a káptalantól és a jobbágyoktól sorjában figyelmesen és gondosan kitudakoltuk a Szent István királytól ezen népeknek adott régi szabadságokat és reájuk rótt kötelezettségeket. Miután mindezeket megtudtuk és az igazságnak megfelelően kivizsgáltuk, egyes szolgáltatásokat és kötelezettségeket - melyekről kiderült, hogy azokat az udvarnoknépekre a kötelesen felül erőszakolták rá, jóllehet ezek már hosszú idő óta voltak szokásban, mindazonáltál az apátnak és a káptalannak, nemkülönben ugyanazon egyház jobbágyainak a beleegyezéssével - megszüntettük, azokat pedig, amelyek méltányosak és jogosak voltak, örök időkre való megtartás végett megerősítettük és jelen oklevelünk soraival rendben följegyeztettük.
Ezek tehát azok a kötelezettségek, amelyekkel a nevezett udvarnokok ezen említett egyháznak minden ellentmondás nélkül szolgálni tartoznak.
1. Első kötelezettségük, hogy az új termés idejétől kezdve hat hónapon át, tudniillik minden egyes hónapban a sajátjukból 130 akó búzalisztet és 40 akó rozslisztet és 170 akó gabonát tartoznak szolgáltatni.
2. Ugyancsak kötelezettségük a másik hat hónapban behordani mind a Somogyból mind a más helyekről való gabonát, tudniillik 170 akót az egyház malmához, és azt ott megőröltetni és elszállítani az apáti asztalhoz.
3. Hasonlóképpen az ő kötelezettségük elkészíteni az étkezésre szánt lisztet 20 akó erejéig az egyes hónapok szükséglete szerint, mindamellett az egyház gabonaföldjeiről.
4. További kötelezettségük a közös szántás, amit eneunek neveznek, minden hónapra esően tíz holdat és a felszántott földet bevetni az egyház vetőmagjával.
5. Hasonlóképpen azok, akik szolgálatot teljesítenek, kötelesek igásfogatot adni az apát részére történő kenyérszállításhoz, bárhová megy.
6. Azonkívül az összes udvarnokok közösen kötelesek adni szekeret igásállatokkal együtt az apát és a szerzetesek részére szükséges liszt szállításához, bárhová is kelljen azoknak menniük egyházuk szolgálatában, akár a királyi udvarba, akár máshová.
7. Hasonlóképpen az összes többi népek, tudniillik a szolgálatra kötelezett szűcsök, vargák, kovácsok és az összes többiek, akiket Szent László szabadságlevele sorol fel mint mindenfajta szolgálatra kötelezetteket, kötelesek adni igásfogatokat a bor szállítására az apát és a szerzetesek részére, bárhová is kelljen ezeknek menniük.
8. Azonkívül az udvarnokok kötelesek szolgáltatni fát a fürdőn kívül a sütőkemencéhez és a konyhára, és ezért az egyház arra a hónapra, amelyben szolgálnak, illetményt ad nekik.
9. Hasonlóképpen azok, akik hónapos szolgálatot teljesítenek, hetenként három szekér fát kötelesek szolgáltatni, nehogy valami véletlen folytán elfogyjon a kemencéhez és a konyhához szükséges fa.
10. Hasonlóképpen az udvarnokok kötelessége kijavítani a sütőházat, midőn az romlani kezd, és annak az épületnek a kapuját őrizni; hasonlóképpen kötelesek jó karban tartani a pannonhalmi kertet is.
11. Minden lisztnek az elkészítésénél pedig az egyház az udvarnokok rendelkezésére köteles bocsájtani a malmait.
12. Hasonlóképpen kötelesek az udvarnokok minden hónapos szolgálatnak megfelelően Szent Márton ünnepe körüt 100 tojást, négy tyúkot és két ludat szolgáltatni; húshagyókor szintén annyit, húsvétkor pedig 100 tojást meg egy bárányt.
13. Hasonlóképpen Szent Márton ünnepén és a király jövetelekor minden egyes hónapos szolgálat után három szekér tűzifának nevezett fát kötelesek szolgáltatni.
14. Hasonlóképpen plébánosuknak minden egyes ház után két vödör gabonát tartoznak adni.
15. Hasonlóképpen minden falu Szent Mártan ünnepe körül egy harmadfű tinót és minden hely után egy vödör gabonát és egy vödör árpasört köteles szolgáltatni.
16. Hasonlóképpen az udvarnokok Szent Márton ünnepén 30 kenyeret tartoznak adni, és minden egyes hónapos szolgálat után évenkint egy vizafogó hálóra való fonalat kötelesek szolgáltatni és azt a monostorba szállítani, és közben kenyérrel kell ellátniuk azokat, akik a hálókat készítik.
17. Ezenkívül az összes népek, mind az udvarnokok, mind pedig a többiek is, mindegyikük egy napon át szénát kötelesek gyűjteni, hasonlóképpen egy napon át szénát fuvarozni és egy napot aratni.
18. Az ugyanazon népek közé tartozó kovácsok pedig a monostornál egy üllőn tartoznak dolgozni, de a vasat mégsem ők kötelesek szállítani, hanem csak egy közülük való kovács menjen a "vasvár"-ba csak azért, hogy kiválogassa a vasat. Hasonlóképpen ők kötelesek elkészíteni a vasszerszámokat és egyéb szükségeseket - az említett egyetlen üllőn kívül.
19. Ezenkívül Szent László privilégiumában megnevezett minden egyes faluból minden háznép a saját szekerén és igavonó állatán köteles az egyház borából - akár Somogyból vagy Zalából - egy hordó bort fuvarozni egészen magáig a Szent Márton-egyházig.
20. Egyébként az összes udvarnokok, mégpedig minden egyes háznépük az egyháznak a dézsmából befolyó árpájából két akónyi sört kötelesek gyártani.
21. Azok a szolgáltatások és kötelezettségek pedig, amelyeket elengedtünk nekik, a következők, tudniillik a bor, a bárányok és a méhek után járó tizedeket nem tartoznak fizetni s a maradék bort nem kötelesek szállítani, amiket eddig tenni szoktak; az eneunek nevezett szántási munkábó két holdat és azt a 70 kenyeret, amelyet évenként Szent Márton ünnepe táján szolgáltatni tartoznak, mind az apátnak, mind pedig a szerzeteseknek a hozzájárulásával elengedtük nekik. Elrendeltük azt is, hogy az ismételten említett egyház apátja csak oly megszállást követelhessen rajtuk, amilyent a pécsváradi vagy a somogyi, illetve a szekszárdi apát. Hogy pedig mindezek, amiket a király úr parancsára elrendeltünk, a jövőben megmásíthatatlanul érvényben maradjanak, a róluk kibocsájtott jelen oklevelet méltónak tartottuk pecsétünkkel megerősíteni.
ABCDE
Forrás: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész 1000-től 1526-ig. Szerkesztette Lederer Emma. Budapest, 1964. 276-278. - Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból. I-II. Szerkesztette és a jegyzeteket készítette Bolla Ilona és Rottler Ferenc. (Kézirat). Budapest, 1982. I. 98-101. - Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerkesztette Bertényi Iván. Budapest, 2000. 397-399.